Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (8) bekezdése kifejezetten a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre, a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel. A szerződés megkötésével a szerződő felek már olyan jogviszonyba kerülnek egymással, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 6:64. § (1) bekezdése alapján, aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad (...).A (2) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlati kötöttség ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről). A hatályos Kbt. 139. §-a kifejezetten nevesíti a jogutódlás közbeszerzési eljárásban megengedhető eseteit....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazását nem akadályozza. Javasolt tehát figyelemmel lenni a szerződésben a fenti szerződés megszüntetésére vonatkozó kötelezettségekre, azokat nem zárhatja ki sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (K. É. 2017. évi 81. szám; 2017. május 19.) kifejezetten kitér a kérdésre az alábbiak szerint."...az új alvállalkozó Kbt. 138...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés b) pontjában foglalt körülmények az ajánlattevőként szerződő fél oldalán, illetve érdekkörében felmerülő olyan körülményekre utalnak, amelyek miatt a szerződés nem lesz fenntartható. Ezek rendkívüli felmondási okként meghatározhatók a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...§-a ugyanis kimondja, hogy azokon a kérdésekentúl, amelyeket a Kbt. szabályoz, a közbeszerzési eljárás alapján megkötöttszerződésekre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. a 303-306. §-bantartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...esetében várhatóan az ajánlat maga is nyilvánossá válik, aza Közbeszerzések Tanácsa honlapján fog megjelenni. Az erre vonatkozórészletekről azonban még nem jelent meg a vonatkozó kormányrendelet. (Az üzleti titok Ptk.-beli szabályát a törvény 81. §-atartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik anemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggőbeszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve -külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...befizetett. Nem minősül ugyanakkor ajánlattevőnek sem azérdekelt, tehát az ajánlati biztosíték visszafizetése nemcsak a Kbt. szerintiesetekre érvényes a fenti, ötödik bekezdés szerint, hanem a Ptk. általánosszabályai értelmében jár vissza a befizetőnek. Nem terhelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
2