38 cikk rendezése:
11. cikk / 38 Árverseny árlejtéskor
Kérdés: Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?
12. cikk / 38 Árverés indítása az EKR-ben
Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
13. cikk / 38 Elektronikus árlejtés az EKR-ben
Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
14. cikk / 38 Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására
Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
15. cikk / 38 Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
16. cikk / 38 Régi aukciós szoftver használata kötelező elektronikus közbeszerzés esetén
Kérdés: Amikor az elektronikus közbeszerzés kötelező lesz, lehet-e majd a régi aukciós szoftverünket használni, amit egy ügyvédi irodával alkalmaztunk évekig, és működött?
17. cikk / 38 Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése
Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
18. cikk / 38 Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek
Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
19. cikk / 38 Fedezet ismertetésének joghatásai
Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
20. cikk / 38 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
