Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a 115. § szerinti eljárás választását keretmegállapodás esetében. Ténykérdés, hogy a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a fedezet nem elvonás miatt – 75. § (3) bekezdés –, hanem egyébként is kevés lenne, úgy a fedezet összegét az EKR-ben kell igazolni, vagy nem elektronikus eljárás esetében a hirdetménykezelő rendszerben. Ez utóbbi szabály ma már idejétmúlt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...összegben bocsátotta rendelkezésre – Kbt. 73. § (6) bekezdésének b) pontja.Mivel az érvénytelenségi ok a határidőre és a mértékre vonatkozik, így véleményünk szerint az ajánlati biztosíték hiánypótolható, melynek keretében akár más formában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...érteni kell.A dokumentum megküldését a Kbt. több esetben tartalmazza, ezért írja a szabály, hogy hozzáférhetővé tételt jelent, mert az EKR-ben ugyan hozzáfér az adathoz az érintett gazdasági szereplő, de a Kbt. nem ezt a szöveget tartalmazza. Sajátos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Verseny újranyitásának lebonyolítása a 2018. április 15. napja előtt kötött keretmegállapodásoknál

Kérdés: Az április 15. előtt kötött keretmegállapodások alapján a verseny újranyitást már EKR-ben kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2018. január 1. és 2018. április 14. közötti időszakban megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre abban az esetben alkalmazandó, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...melynek hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtésre, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyekre, szervezetekre, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni a következőkről:– azon elemekről, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni;– a benyújtható értékek esetleges felső határáról; ahogyan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszából: […] ...az esetlegesen későbbiekben kért fedezettől, a maximált ár fölött érkező ajánlatok automatikusan érvénytelenek lesznek.A fentiekre vonatkozó jogszabály a következőket tartalmazza: az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdésében, az az egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítás, illetve hogy az összegezés megküldését követő lehetőségekre nem a visszalépés szabályai az irányadók.A Kbt. 53. §-ának (1)-(7) bekezdései a kérdéskör vonatkozásában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
2
3