DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében az ajánlati ár az értékelés során legfeljebb 70 százalékos arányban vehető figyelembe, kivéve nukleáris létesítményekre vonatkozó építési beruházások esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodószervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárok alatti árubeszerzésekre,illetve szolgáltatásmegrendelésekre kötelezően alkalmazandó, az (1)–(7)bekezdéseknek megfelelő eljárási szabályokat alakíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...ponthatárok közöttértékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel,majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza asúlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő megadja a ponthatárok 57. § (3) bekezdésének c) pontjaközötti pontszámot –, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelésipontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonkéntösszeadja. Az az ajánlat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróságtól. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bíróság eljárására bizonyos eltérésekkel a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.)Amennyiben az érintett él keresetindítási jogával, a keresetlevelet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.