Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...pontosabban meg tudja határozni a műszaki és alkalmassági követelményeket, a potenciális ajánlattevők pedig az ajánlatkérői igényekről tájékozódhatnak. Követelmény ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció során is minden tőle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 1. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz:Részekre történő ajánlattétel esetén nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan nyilatkozat vagy igazolás benyújtása, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az, hogy a Kbt. 50-51. §-ainak megfelelően eljárva tölti ki a hirdetményt, ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...a k)-l), n) és p) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében, továbbá a Kbt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények."Amelyekre nem utal a fenti vizsgálat, azok az alábbi, a kérdésben is szereplő, a Kbt. 62. § (1) bekezdés i), j), m), valamint o)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az (1) bekezdés szerinti g)-k) és m) pont szerintieket kötelező előírnia. Ebből következően az ajánlatkérőnek legalább ezekre hivatkoznia kell, azaz az eltiltott – g) pont –, a hamis adatszolgáltatás vagy hamis nyilatkozattétel miatt korábbi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...igazolás tartalmát, a cégkivonat pontos jelentését megismerni, tekintettel az egyes tagállamok között létező értelmezési különbségekre.Előnye a dokumentumnak ugyanakkor, hogy a gazdasági szereplők később is felhasználhatják azt az egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...uniós közbeszerzési értékhatárokat (uniós értékhatár) elérő vagy aztmeghaladó értékű, az (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a rendelethatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottságaa Kbt. alkalmazását kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekvonatkozásában, az uniós értékhatárokat el nem érő árubeszerzésekre, valamintszolgáltatásmegrendelésekre e törvény 123. §-ának alkalmazásában kötelezőenalkalmazandó eljárási szabályokat. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...csatolni tudja, amely alapján azajánlatkérő az alkalmasságot a többi ajánlattevővel azonosan vizsgálni tudtavolna. Az előzőekre tekintettel az ajánlatkérőnek meg kellett állapítania a2004. évi mérleg és eredménykimutatás hiányát, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
1
2