Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...meg;– a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású NATO-támogatott program keretében megvalósuló beszerzésekre; vagy– a 412 000 EUR értékhatárt el nem érő, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...– meghatározását az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban. Ily módon a nyilatkozat akár a konkrét alkalmasságifeltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat. Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ha más szervezet erőforrására támaszkodnak mind az alkalmasságigazolása, mind pedig a szerződés teljesítése során.Mindezekre tekintettel kerültek – talán nem túl szerencsésés egyértelmű módon megfogalmazásra – a vitatott rendelkezések....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi tevékenységre a Kbt. 153. §-a tartalmazrendelkezéseket. A 153. § (1) bekezdése szerint az ügyvédekről szóló 1998. éviXI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekesetében az ajánlatkérőnek nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...– meghatározásátaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ily módon a nyilatkozat akár akonkrét alkalmassági feltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat.Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösenazok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;A mértékre a törvény 69. §-ának (3) bekezdése világít rá,amelynek értelmében az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...– meghatározását az ajánlati felhívásbanvagy a dokumentációban. Ily módon a nyilatkozat akár a konkrét alkalmasságifeltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat.Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynekcélja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymássalmeghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen azellenszolgáltatás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.