Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – nem kell alkalmazni a Kbt. 26.§-a szerinti építési koncesszióra.A kormányrendeletet a kormány a közbeszerzésekről szóló2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. § (1) bekezdésének f)pontjában kapott felhatalmazás alapján hozta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...félreértést okozva. Az alábbiakban idézett szabálytehát eredetileg csak a közösségi értékhatár felét elérő értékű beszerzésekrevonatkozott volna, de jelenlegi értelmezése szerint kiterjesztően kellalkalmaznunk azt. Az új szabályok várhatóan további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...reparálható, azaz ateljes körben biztosított hiánypótlás körében nem értelmezhető.A fentieket támasztja alá a Kbt. ajánlati biztosítékravonatkozó szabályozása is. Az 59. § (1) bekezdése szerint ugyanis azajánlatkérő az eljárásban való részvételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Azonos tárgyú hiányok többszöri pótlásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő eljárásában több alkalommal hiánypótlást rendelt el úgy, hogy azonos, korábban már hiányként megjelölt kérdésben hívta fel az ajánlattevőket hiánypótlásra. Megteheti-e (megtehette-e) ezt a közbeszerzési törvény szerint, vagy eljárása jogszabályba ütköző?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlás lehetőségétbiztosítja-e, és ha igen, milyen körben. Az Európai Unióból származó forrásbóltámogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalábbegy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlás lehetőségét, továbbá hogy milyen körben adja meg azt.Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányulóeljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani ahiánypótlás lehetőségét.Tehát már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.