Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e azadózásra, a környezetvédelemre, valamint a munkavállalók védelmére és amunkafeltételekre vonatkozó a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Eznem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, hogy a vonatkozó kötelezőhiánypótlásra irányuló szabály 2009. április 1-jétől nemcsak az Unió általtámogatott projektekre, hanem minden közbeszerzési eljárásra vonatkozni fog. Végül, ha a felhívásban a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő megadja a ponthatárok 57. § (3) bekezdésének c) pontjaközötti pontszámot –, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelésipontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonkéntösszeadja. Az az ajánlat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közjegyző előtti nyilatkozatok

Kérdés: Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. tételesen rendelkezik azokról az esetekről, amelyekben a közbeszerzési eljárás során teendő cselekmények vonatkozásában közjegyzőt lehet, illetve kell bevonni, a következők szerint.A Kbt. 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ahol a törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.