Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra;– az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Az új Kbt. azonban az alábbi választható kizáró okokat rögzíti, mely már az új törvény hatálya alatt történt szerződésszegésekre is alkalmazandó, tekintettel arra, hogy a törvény hatálybalépése az alábbi, szerződésszegéssel kapcsolatos szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel – a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követeli meg, hogy az ajánlatkérő – értékét tekintve – ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. A szolgáltatások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.A (7) bekezdés kimondja, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel – a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...megkötni;– az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaságközötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozószabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződésekkötelező tartalmára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és azújonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát;– a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibájátkijavítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – nem kell alkalmazni a Kbt. 26.§-a szerinti építési koncesszióra.A kormányrendeletet a kormány a közbeszerzésekről szóló2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. § (1) bekezdésének f)pontjában kapott felhatalmazás alapján hozta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Szűkített körű hiánypótlás terjedelme

Kérdés: Mely eljárásoknál nem kötelező a teljes körű hiánypótlás biztosítása? A szűkített körben történő hiánypótlásnak mire (mely elemekre) kell kiterjednie?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. új szabályai szerint, 2009. április 1-jétől mindeneljárásban kötelező teljes körben megadnia hiánypótlást. Másképpen fogalmazva,a korábban megengedett korlátozott hiánypótlás lehetősége a törvénybőlkikerült, a módosítással megszűnt ez a jogintézmény.Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.