Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet összegének a Kbt.-ben szabályozott módon igazoltnak kell lennie, azaz főszabály szerint az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolja a rendelkezésre álló fedezet összegét, amely a bontáson ismertté válik. EKR-en kívüli bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...kell igazítani, tehát a felelősségbiztosítás értéke csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű lehet.A 75%-os mértékre vonatkozó korlátot a Kbt. 65. § (5) bekezdése írja elő az alkalmasság körében az alábbiak szerint:Kbt. 65. §"(5) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződéskötési moratórium versenyújranyitásban

Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?
Részlet a válaszából: […] ...A visszamenőleges hatályt viszont korlátozza az a kiegészítő szabály, hogy a módosított rendelkezés nem alkalmazandó azokra a beszerzésekre (újraversenyeztetésekre), amelyek 2023. szeptember 1-jén folyamatban voltak.Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően független az eljárás eredményének megállapításától abban az értelemben, hogy a közbeszerzési eljárási cselekményekre a Kbt. és végrehajtási rendeletei irányadók, és ezek közé az érintett Korm. rendelet nem tartozik. A Korm. rendelet ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértést, hiszen a törvényi szabályokat nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő nem tartotta be.A második kérdés kapcsán – a fentiekre is tekintettel – azt kell rögzíteni, hogy az ajánlati kötöttség lejártát követően az ajánlattevőt nem köti az ajánlata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Keretmegállapodástól eltérő szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként 3 éves keretmegállapodást kötöttünk csomagolási rendszereink javítására, karbantartására. A keretmegállapodás alapján 3 havonta kötünk szerződést a konkrét gépekre. Szerződő partnerünk az előző két negyedévben késve teljesített, emiatt megemelnénk a késedelmi kötbér mértékét a következő időszakokra tervezett szerződésekben. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] ...van az ajánlatkérőnek lehetősége eltérni, ha a keretmegállapodásban kifejezetten rendelkezett arról, hogy bizonyos szerződési feltételekről majd egyeztetni kíván az ajánlattevőként szerződő partnerrel. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 105. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...szerződési/keretmegállapodási értékhez képest.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Ptk. szabályai miatt, amely a közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan a Kbt. 2. § (8) bekezdés alapján irányadó, a keretmegállapodást annak hatálya alatt lehet módosítani, jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. alapján: a kiegészít ő tájékoztatás kérésével összefüggésben, a közbeszerzési dokumentumok módosítása és az EKR üzemzavara egyes eseteiben [Kbt. 52. § (4) bekezdés]. Más eljárási cselekményeknél, így az előzetes vitarendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szövegezése alapján valóban nem egyértelmű, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja az in-house szerződésekről beszél, a b) pont a közbeszerzési szerződésekről, a c) pont szerződésekről, miközben a Kbt. szerint a szerződés teljesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
6