Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítése során fellépő nehézségek megoldása érdekében, hogy automatikusan az e megállapodásban foglalt feltételekről szóló új ajánlati felhívást lenne köteles közzétenni. E bíróság szerint a végrehajtási nehézségek új tényezők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett környezetvédelmi, szociális, munkajogi követelményekre vonatkozó, a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdésében szereplő előírás az alábbiak szerint szól.Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...céljából lefolytatott beszerzése során – e) pont.A törvény 114. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgáltatói szerződésekre a VI-XII. Fejezetek szabályait a jelen fejezetben, valamint a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonkezelésébe tartozó, többségi államitulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a kormány közalapítványai, aközbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.), valamint azállamtitkot vagy szolgálati titkot, illetve alapvető biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint atárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szólótájékoztatást."Néhány egyéb pontosítást is tartalmaz a szabály, mint azalábbi kiegészítés:A Kbt. 136. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...amely/akivállalja az elektronikus kézbesítést.Változtak továbbá a KD döntése elleni és a közbeszerzésekkelkapcsolatos egyéb perekre vonatkozó határidők, valamint kimaradtak a csakelektronikus továbbításra vonatkozó szabályok, azaz a Kbt. 345. § (2)–(3),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...csatolni tudja, amely alapján azajánlatkérő az alkalmasságot a többi ajánlattevővel azonosan vizsgálni tudtavolna. Az előzőekre tekintettel az ajánlatkérőnek meg kellett állapítania a2004. évi mérleg és eredménykimutatás hiányát, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása iránt.[A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát afelek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektőlegyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A (2)bekezdés értelmében semmis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy azajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és amunkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ezazonban nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.