Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Igazolási mód értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy azajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és amunkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ezazonban nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közjegyző előtti nyilatkozatok

Kérdés: Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. tételesen rendelkezik azokról az esetekről, amelyekben a közbeszerzési eljárás során teendő cselekmények vonatkozásában közjegyzőt lehet, illetve kell bevonni, a következők szerint.A Kbt. 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ahol a törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.