Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...főszabály, hogy építési beruházást csak építési beruházással kell "egybeszámítani", azaz részekre bontásuk tiltott a Kbt. alábbi, 18. §-ának (2) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott rendelkezés első bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...második kérdéskör vonatkozásában: az egybeszámítás tekintetében fontos megjegyezni, hogy ezt a szabályt 2013. július 1-jétől a részekre bontás tilalma váltotta fel. A beszerzések kezelése tekintetében az ajánlatkérő szervezet az irányadó, és nem a belső egységei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból aközbeszerzést a következő bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Becsült érték meghatározása hosszú távra tervezett szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződéseknél

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?
Részlet a válaszából: […] ...tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőlegszerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.Hosszabb távú szerződésekre vonatkozik a 38. § (1) bekezdéseis, amely alapján a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynem tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösenazok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;A mértékre a törvény 69. §-ának (3) bekezdése világít rá,amelynek értelmében az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban – részletesen meg kell határoznia, hogy azépítési beruházás során, illetve a tervezett és felhasznált anyagokra,késztermékekre és berendezésekre vonatkozóan mely szabványok alkalmazásátkívánja meg, és az azoknak való megfelelőség igazolása milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény – közbeszerzési szempontból jelentőselőírásainak alkalmazására a közbeszerzési törvényből adódó eltérésekre isfigyelemmel;– a fentiekben részletezett jogszabályok változásainaknyomon követésére a közbeszerzésekről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.