GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e a verseny tisztaságát, és ennek alapján dönthetett volna a további lépésekről. Véleményünk szerint az ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Tpvt. 11. § megsértését elegendő észlelni, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Cégnévváltozás kezelése az eljárás folyamatában

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy érkezik egy ajánlat Kovács Bt.-től, majd felhívja az ajánlatkérő hiánypótlásra, ezt követően Takács Bt.-t hirdeti ki nyertesnek? Utólag látható, hogy névváltozás történt a cégnél az ajánlattétel alatt. Nem aggályos ez?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő saját döntéshozatali folyamata tart, és éppen közzéteszi az összegezést, melyben még a korábbi adatok jelennek meg, de az EKR már tartalmazza a megfelelő adatokat, abban az esetben ezt már nincs lehetőség beépíteni az ajánlatba, de az összegezésben már az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Szerződésteljesítés ajánlatkérő által

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatottközbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan – napon belül azellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint ugyanezen honlapon az ajánlatkérő a szerződésalapján a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozói közötti kifizetésekről isköteles közzétenni tájékoztatót, így a teljes nyilvánosság az irányadó aszerződés teljes pénzügyi folyamatára.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése utánmegkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötöttszerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatbankérelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2006. évi LXV. törvény egyponton megváltoztatta a kizáró okok igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket,"a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozottigazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.