Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...több utcára kiterjedő járdafelújítás és útfelújítás volt, és elhelyezkedés szempontjából is összefüggött. Kérelmezett a részekre való ajánlattételt sem tette lehetővé. A beszerzéshez egy tervezőtől egységesen megrendelt, egy engedélyezési terv készült....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása iránt.[A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát afelek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektőlegyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A (2)bekezdés értelmében semmis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése utánmegkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötöttszerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatbankérelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2006. évi LXV. törvény egyponton megváltoztatta a kizáró okok igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket,"a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozottigazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...okok tekintetében irányadó igazolásimódokat a Közbeszerzések Tanácsának módosított tájékoztatója tartalmazza, amely"a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozottigazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Igazolási kötelezettség 2007. január 1-je előtt

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja csak 2007. január 1-jén lép hatályba, addig nem szükséges például közjegyző előtt tett nyilatkozatban igazolni a kizáró okok fenn nem állását? Röviden: a 60. § (1) bekezdése melyik alpontokig terjed ki, ehhez képest mit kell 2007. január 1-jéig igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekrőlszóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontjaalapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Igazolási mód értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
1
2