A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy–egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással – a)-d) pontok.Ettől enged eltérést a rendelet 46. § (3) bekezdése abban az esetben, ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozóként abbanaz esetben, ha működési idejük alatt az alkalmassági feltételt – arányosan -teljesíteni tudják.A műemlékekre vonatkozó építési beruházások tekintetében isúj rendelkezést iktatott be a módosítás a törvény 67. § (4) bekezdéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...előírt, azelválaszthatóságra vonatkozó feltétel maradéktalanul teljesült. A DB eztkövetően azt vizsgálta meg, hogy a beszerzés részekre bontása ellentétes lettvolna-e a gazdasági ésszerűséggel.A beszerzési igény egy része megvalósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...csatolni tudja, amely alapján azajánlatkérő az alkalmasságot a többi ajánlattevővel azonosan vizsgálni tudtavolna. Az előzőekre tekintettel az ajánlatkérőnek meg kellett állapítania a2004. évi mérleg és eredménykimutatás hiányát, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyára (például szabadalom vagy mintaoltalom), amelymiatt más nem is pályázhat az adott szerződés teljesítésére.A fenti feltételekre figyelemmel tehát önmagában az a tény,hogy az ajánlatkérő csupán egy ajánlattevővel tárgyal, nem ütközik törvényialapelvbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségétbiztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származóforrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében azajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótláslehetőségét.– Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló fogalmakat alkosson. Azalkalmasságot mindig az ajánlattevőre (alvállalkozójára) vonatkoztatva kellelőírni és vizsgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...és meg nem engedett korlátozást isjelentene.A kérdés kapcsán – az adatok üzleti titokkénti kezeléséhez -a következő jogszabályhelyekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek egyrésztmeghatározzák az üzleti titok fogalmát, másrészt pedig azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...– meghatározásátaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ily módon a nyilatkozat akár akonkrét alkalmassági feltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat.Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy azajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és amunkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ezazonban nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2