Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi dokumentumok közzétételét teszi kötelezővé:– hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),– a szerződő felek megnevezését,– azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Készpénzes fizetés lehetősége közbeszerzési szerződések esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban van-e arra lehetőség, hogy a felek a szerződésben az ellenérték készpénzben történő kiegyenlítésében állapodjanak meg?
Részlet a válaszából: […] ...jellege miatt ez tényszerűen indokolt; ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésekre előírt szabályokat;– az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...megkötni;– az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaságközötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozószabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződésekkötelező tartalmára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Logisztikai tevékenység elszámolása

Kérdés: Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 4. §-ában kifejti az alvállalkozó fogalmát, melyneksorán nem sorolja alvállalkozói körbe az alkatrész- vagy alapanyag-szállítót,építőanyag-szállítót.A rendelkezés szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik anemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggőbeszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve -külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...– így különösen a technológiai eljárásokra, a műszakimegoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikaimódszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést,amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...és meg nem engedett korlátozást isjelentene.A kérdés kapcsán – az adatok üzleti titokkénti kezeléséhez -a következő jogszabályhelyekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek egyrésztmeghatározzák az üzleti titok fogalmát, másrészt pedig azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.