Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...nem minden dokumentumnak kell megfelelnie. Ezért vezette be a hazai szabályozás azt az egyszerű elektronikus másolati formát, ami miatt az EKR-ben nem kell minden dokumentumot elektronikus aláírással ellátni, és az űrlapok is benyújthatók elektronikus aláírás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek a kizáró ok fennállása ellenére kellőképpen igazolják megbízhatóságát. Nem elegendő csupán hivatkozni azokra a körülményekre, amelyek a gazdasági szereplő megbízhatóságát alátámasztják, hanem a megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...igazolás tartalmát, a cégkivonat pontos jelentését megismerni, tekintettel az egyes tagállamok között létező értelmezési különbségekre.Előnye a dokumentumnak ugyanakkor, hogy a gazdasági szereplők később is felhasználhatják azt az egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
Részlet a válaszából: […] ...mégis üzleti titokká nyilvánítja gyakorlatilag ajánlata egészét, úgyezt figyelmen kívül kell hagyni, az elkülönített részekre lehet csakértelmezni, amelyek nem a bírálati szempontokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Gazdasági társaság ajánlattevőben többségi tulajdonosként szereplő cég vizsgálata

Kérdés: Egy cégkivonatból az derül ki, hogy X kft.-nek az Y kft. többségi tulajdonosa. Be kell ekkor kérnem hiánypótlásban Y kft. cégkivonatát, és a Kbt. 60-61. §-okban meghatározott körülményekre leellenőrizni az X kft.-t?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre nincs szükség, másik jogi személyt az ajánlatkérőnem vizsgálhat, hiszen nem a többségi tulajdonos az ajánlattevő. Ahol ennekegyáltalán szerepe van, az a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett 20/A.§-ának új (2) bekezdése.A 20/A. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerintírásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, amelybena részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát arészvételi felhívásban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...csatolni tudja, amely alapján azajánlatkérő az alkalmasságot a többi ajánlattevővel azonosan vizsgálni tudtavolna. Az előzőekre tekintettel az ajánlatkérőnek meg kellett állapítania a2004. évi mérleg és eredménykimutatás hiányát, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.