8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással
Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
2. cikk / 8 Szerződésmódosítás több jogalapon
Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
3. cikk / 8 Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházás esetén
Kérdés: A módosított törvény szerint az 50 százalék felemelkedett 65 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a saját teljesítésen felüli értéket kell figyelembe vennem, vagy az új szövegben az alvállalkozói bevonás mást jelent? Számomra nem egyértelmű a szövegcsere.
4. cikk / 8 Közbeszerzési kötelezettség önkormányzat tulajdonában álló telek ellenértékének nem pénzben történő megfizetése esetén
Kérdés: Helyi önkormányzat több építési telket magában foglaló területtel rendelkezik. Egy beruházó cég megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a telkeket megvásárolná, és azokra lakóingatlanokat építene. A telkek ellenértékét azonban nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában maradó telekre az önkormányzat részére építene egy ingatlant, mely az önkormányzat tulajdonába kerülne, és azt szabadon használhatná. Ez a konstrukció a Kbt. hatálya alá tartozik-e?
5. cikk / 8 Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén
Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
6. cikk / 8 Beruházások egybeszámítása
Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
7. cikk / 8 Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása
Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
8. cikk / 8 Étkezési utalvány minősítése
Kérdés: Az étkezési utalvány beszerzése közbeszerzési eljárás keretében árubeszerzésnek, avagy szolgáltatásnyújtásnak minősül-e?