34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései
Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
2. cikk / 34 Egybeszámítási szabály változása
Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?
3. cikk / 34 Szerződések nyilvántartási összege, egybeszámítás többéves bérlet, lízing esetén
Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?
4. cikk / 34 Képzési költségek egybeszámítása
Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?
5. cikk / 34 CPV-kód, egybeszámítás
Kérdés: Kbt. 40. § ...(2) "A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, felhasználásuk ugyanabban az évben történik, de rendeltetésük különbözik." Egybe kell-e számítani az olyan árukat, amelyek CPV-kódja azonos vagy közel azonos, és mindkettőt azonos (például: kutatás-fejlesztési) területen használnánk fel, de teljesen más rendeltetéssel, céllal? Egybeszámítandó például, ha intézetünk beszerezni kíván mérőeszközöket – mindkettő 38300000-8 Mérőeszközök –, de egyiket teljesen más célra (például: aszfaltvizsgálat) használnánk a jövőben, mint a másikat (például: fékpad mérőeszköze)?
6. cikk / 34 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
7. cikk / 34 Egybeszámítás konzorciális részvétel esetén
Kérdés: Hét társintézmény konzorciumi pályázatot nyújt be egy TÁMOP-pályázati felhívásra. Ennek keretében egy portálszolgálat kifejlesztésére vállalkoznának, melynek becsült értéke 44 000 000 forint. Ezt egy közbeszerzési eljárásban le lehetne bonyolítani. Ehhez azonban kapcsolódik minden intézménynél egy interfész készítése, mely ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi rendszereiket illeszteni tudják. Az intézményeket hét különböző cég menedzselné ebben, intézményenként a kivitelezés 1,5-4,7 M Ft-ig terjedne. Kérdéseink: 1. Az egybeszámítási szabály ilyen konzorciális pályázatnál is érvényes-e? Azaz ha külön-külön intézményenként nézzük a megvalósítandó feladatokat – az interfészről van most csak szó –, nem szükséges közbeszerzési pályázat kiírása, együttesen tekintve viszont igen (kb. 20 M Ft). 2. Ha egybe kell számolni – csak az interfésszel kapcsolatban –, a szabály egy feltétele kritikus: a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Miután különböző rendszerekről van szó, egy cég nem ismer mindent, nincs olyan felkészültsége. Ezt valamilyen módon nyilván szükséges bizonyítani. Van erre valamilyen elfogadott eljárás, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság is akceptál adandó alkalommal? 3. A portálszolgáltatás elkülöníthető-e egyáltalán az előzőktől? Vagy szükséges együtt tekinteni a portálszolgáltatás és a hozzáférés kialakításának becsült értékét? (Utóbbi esetben kb. 64 M Ft a becsült érték.)
8. cikk / 34 Egybeszámítás és közbeszerzés nélküli kedvezőbb ár
Kérdés: Alapfokú oktatási intézmény vagyunk, saját konyhát is üzemeltetünk. Az élelmezésinyersanyag-felhasználásunk éves szinten kb. 20 300 000 forint. Kötelező-e közbeszerzési eljárás alá vonni az élelmezési nyersanyagok beszerzését? Eddig mindig a legkedvezőbb árajánlatot tévő szállítóktól szereztük be a különféle nyersanyagokat. Mindig kihasználjuk a különféle akciós lehetőségeket is a vásárlásnál, így tudjuk biztosítani alacsony térítési díj mellett is a jó minőségű étkeztetést. Félő, hogy a közbeszerzés miatt sokkal drágábbá és rosszabb minőségűvé válna az étkeztetés, ami miatt esetleg több tanulónk is kiesne az étkeztetésből.
9. cikk / 34 Önkormányzati bizottságok kiadásainak egybeszámítása
Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?
10. cikk / 34 Egybeszámítandó tevékenységek
Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?
