"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza a közbeszerzési kivételek körében.Az (1) bekezdés k) pont szerint nem kell alkalmaznia a Kbt.-t azokra a megállapodásokra, melyekre a ka) vagy a kb) szerinti feltételek teljesülnek.Így az alábbi megállapodásokra, melyeket– a 6. § (1) bekezdés a)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál

Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
Részlet a válaszából: […] ...– h)-j) pontok.Tehát a Kbt. hatálya alá történő bejelentkezésnek a 2/A. §szerint kevesebb a valószínűsége, tekintettel a fentiekre. [A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősülnek a2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...esetében várhatóan az ajánlat maga is nyilvánossá válik, aza Közbeszerzések Tanácsa honlapján fog megjelenni. Az erre vonatkozórészletekről azonban még nem jelent meg a vonatkozó kormányrendelet. (Az üzleti titok Ptk.-beli szabályát a törvény 81. §-atartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...és tartalommal valóteljesítésétől számított legkésőbb harminc – az Európai Unióból származóforrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan -napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérőenrendelkezik, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...törvénymódosításhoz valóban csatlakozott egy hivatalosindokolás "A 2005. évi XXIX. törvény indokolása a közbeszerzésekről szóló 2003.évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénymódosításáról" címmel. Az alábbiakban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.