15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Közös ajánlatkérés
Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
2. cikk / 15 Lejárt keretmegállapodás módosítása
Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
3. cikk / 15 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
4. cikk / 15 Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
5. cikk / 15 Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás
Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
6. cikk / 15 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
7. cikk / 15 Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
8. cikk / 15 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
9. cikk / 15 Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban
Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
10. cikk / 15 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
