24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Előzetes piaci konzultáció
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
2. cikk / 24 Helyszíni bejárás szabályai
Kérdés: Korlátozhatja-e az ajánlatkérő a helyszíni bejárások résztvevőinek számát? Korlátozhatja-e, hogy a helyszíni bejárásokon nem lehet kérdezni? Van-e bármilyen eszköz az ajánlatkérő kezében, hogy a kérdéseit mégis feltegye?
3. cikk / 24 Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő
Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
4. cikk / 24 Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
5. cikk / 24 Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál
Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
6. cikk / 24 Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség
Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
7. cikk / 24 Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése
Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
8. cikk / 24 Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által
Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
9. cikk / 24 Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
10. cikk / 24 A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata
Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?