Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...A nyílt eljárás esetében alkalmazható megoldás elsősorban műszaki tartalomra koncentrál, és minden adminisztratív elemet a későbbiekre hagy, beleértve az ajánlatkérő EEKD-n kívüli egyéb nyilatkozatainak vizsgálatát is.A Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...kis- és középvállalati státuszról ma már az ajánlattevők az EKR felületén nyilatkoznak, nem pedig az eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatási kötelezettség le is határolja az ajánlatkérő mozgásterét, azaz nem küldheti ki a hiánypótlási felhívást például az EKR-en kívül ajánlatot be nem nyújtók számára. Mivel az információáramlás az EKR-en belül történik, annak tartalma és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...történik. Ebből a szempontból mind a cégkapu, mind az elektronikus levél azonos megítélés alá esik, ugyanis a 40. § nevesíti is az EKR-t, mint az elektronikus kommunikáció közbeszerzésben egyedül elfogadott platformját.A 40. § (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
Részlet a válaszából: […] ...nyújtottak be. Fontos, hogy magának az ajánlatkérőnek is kérnie kell azokat a dokumentumokat, melyek igazolják, hogy valóban létező termékről van szó, és nem az ajánlattevő által ígért, például a későbbiekben a projekt érdekében összerakott konfigurációról.Attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Szerződéskötés bírósági felülvizsgálat esetén

Kérdés: Jogorvoslattal éltünk az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, mert megítélésünk szerint szabályszerű eljárás esetén mi lettünk volna a nyertesek. A DB az ajánlatkérő döntését helybenhagyta. Bírósághoz fordulunk. Az ajánlatkérő ilyenkor megkötheti-e a szerződést az általa nyertesnek hirdetett ajánlattevővel? Mi a teendő, ha a bíróság nekünk ad igazat?
Részlet a válaszából: […] ...a bírósághoz, és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.A közbeszerzési törvény 159. §-ának (1) és (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása iránt.[A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát afelek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektőlegyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A (2)bekezdés értelmében semmis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.