Eljárás visszavonása

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzési szerződésre (munka- és védőruha) irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított még az év elején. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát. Szeptember elején, 5 nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást, melyet mi az ajánlattétel napján észleltünk, amikor már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését milyen módon lehet kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság előtt kell jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 177. § (2) bekezdése rendelkezik a kártérítési igényekről az alábbiak szerint:"Kbt. 177. § (2) Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (8) bekezdése kifejezetten a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre, a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel. A szerződés megkötésével a szerződő felek már olyan jogviszonyba kerülnek egymással, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdésének a) és b) pontja az alábbi korlátokat állítja az ajánlattevők elé a hiánypótlás megadása során.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra;– az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra;– az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...aláírt elektronikus levél önmagában nem képes igazolni, hiszen nem egyértelmű, hogy ki küldte azt, gondoljunk csak a kéretlen levelekre, melyeket általában nem az küldött, akinek a nevével visszaélve felhasználták postaládája adatait. Nem egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 67. §-a rendelkezik a hiánypótlással kapcsolatos egyes kérdésekről az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Ajánlati elemek korrekciója

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 67-68. §-ai alapján adható meg a válasz. Fő szabály a 67. § (3) bekezdésének első mondata, melynek értelmében a hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.A (7) bekezdés kimondja, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.