Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...Az sem megoldás, ha az ajánlattevő külön nyilatkozatot nyújt be a helyes számítással, hiszen akkor kétféle nyilatkozata szerepel az EKR-ben, mely hasonlóképpen eredménytelenséghez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatályos szabályai az alábbiak szerint az ajánlatkérő feladatává teszik a számítási hiba javítását:A közbeszerzési törvény 71. §-ának (11) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Árverseny árlejtéskor

Kérdés: Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. árlejtéssel kapcsolatos főszabálya tér ki erre a kérdésre, a válasz nem az EKR kormányrendelet árlejtésszabályai között keresendő.Az ár versenyeztetése ma már nem kötelező. Amennyiben csak áralapú a verseny, úgy természetesen az ár alapján történik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárások előkészítésével, lefolytatásával, közbeszerzési szerződések teljesítésével és módosításával, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban az eljárás résztvevőit terhelő egyéb kötelezettségek végrehajtásával, illetve őket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az (1) bekezdés szerinti g)-k) és m) pont szerintieket kötelező előírnia. Ebből következően az ajánlatkérőnek legalább ezekre hivatkoznia kell, azaz az eltiltott – g) pont –, a hamis adatszolgáltatás vagy hamis nyilatkozattétel miatt korábbi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...alábbiak szerint:– az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító felhívásban szereplő súlyozását, e célból minden értéket előzetesen egy – a súlyozással meghatározott – értékre kell csökkenteni. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, minden egyes részre külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
1
2