19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
2. cikk / 19 Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága
Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
3. cikk / 19 Bűncselekmény miatt kizárt gazdasági szereplők listája
Kérdés: Az Integritás Hatóság a bűncselekmény miatt kizártak listáját csak az uniós források költése vonatkozásában vizsgálja? Ezt nem tudom értelmezni, hiszen csak uniós források vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.
4. cikk / 19 Választható kizáró okok igazolása
Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
5. cikk / 19 Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél
Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
6. cikk / 19 Jogutódlás az ajánlattevő oldalán
Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
7. cikk / 19 A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre
Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
8. cikk / 19 Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
9. cikk / 19 Jogorvoslatra jogosultság
Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
10. cikk / 19 Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
