Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések, a moratóriumi idő jelen esetben 10 naptári nap, amely az írásbeli összegezés megküldését követő napon kezdődik.Fentiekre tekintettel, a szerződéskötési moratórium 10 napos időtartama miatt a szerződés nem lett volna megköthető az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinektevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b),illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása iránt.[A Ptk. 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát afelek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektőlegyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A (2)bekezdés értelmében semmis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy az ajánlattétel során figyelembevette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, ateljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsonyellenszolgáltatást tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közbeszerzések Tanácsának feladatai

Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését; nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített – közbeszerzési eljárás alapján fizetendő – ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.