Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha:– a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...az e-mailt is – melyben a csatolmányt elküldik – alá lehet írni, de tekintettel az egyes levelezőrendszerek közötti különbségekre, továbbá arra, hogy a megérkezett e-mailt a másik fél nehezen tudja archiválni a közbeszerzési dokumentumok között, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...aláírt elektronikus levél önmagában nem képes igazolni, hiszen nem egyértelmű, hogy ki küldte azt, gondoljunk csak a kéretlen levelekre, melyeket általában nem az küldött, akinek a nevével visszaélve felhasználták postaládája adatait. Nem egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.