Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés r) pont, 94. § (4) bekezdés b) pont, 105. § (3) bekezdés j) pont, 119. § (2) bekezdés m) pont], ezt az információt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a 3. §-ban foglalt valamely okból nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése arra utal, hogy a Kbt. új 40. §-a 2018. április 15-én lép hatályba. Azaz az Új Elektronikus Rendelet kötelező jelleggel az EKR-re 2018. április 15-től tereli a piaci szereplőket.Az Új Elektronikus Rendelet hatályba léptető szabályai az alábbiak:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtja, neki nem kell az EEKD-t saját magára vonatkozóan benyújtania, mert a hivatkozott rendelkezés rá nem vonatkozik.A feltett kérdésekre tehát az a válaszunk, hogy– igen, megállapodhat az ajánlattevő és a szakember arról, hogy az ajánlattevő nyertessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt utal az elsősorban saját szóhasználatában védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseknek hívott beszerzési tárgyakra, melyekre kifejezetten született kormányrendeleti eljárási szabály egészen addig, amíg az ún. védelmi beszerzési törvény nem fogja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...volt, hiszen annak ellenére, hogy az iratokat megkapta az ajánlattevő, sokszorosíthatta, mégis vissza kellett azt adnia, sőt ehhez a jegyzékről történő felfüggesztés és kizáró ok hatálya alá tartozás is társult. Ennek értelmében tehát az ajánlatkérő "visszakéri"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közbeszerzési díj

Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
Részlet a válaszából: […] ...értékének legfeljebb 2 százaléka.A díj mértékének megállapítására a kormánynak felhatalmazása volt és van, jelenleg a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján.A Kbt. 182. § (1) bekezdése 6. pontjának rendelkezése alapján felhatalmazást kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekvonatkozásában, az uniós értékhatárokat el nem érő árubeszerzésekre, valamintszolgáltatásmegrendelésekre e törvény 123. §-ának alkalmazásában kötelezőenalkalmazandó eljárási szabályokat. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...számára valamennyi olyan információt,tájékoztatást, adatot haladéktalanul megadnak vagy rendelkezésére bocsátanak,amely a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (Kbt.) és arendeletben meghatározott feladatának ellátásához szükséges,– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik anemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggőbeszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve -külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.