Cégadatváltozások kezelése az EKR-ben

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégnél a jelenlegi ügyvezető mellé választottak egy további ügyvezetőt, abban az esetben az ajánlat elkészítése során a gazdasági szereplő rögzítése alkalmával mindkét felet rögzíteni kell, akkor is, ha mindkét ügyvezető tulajdonos és önálló képviseletre jogosult? Továbbá, ha adataikban változás következett be (például megváltozott a lakcímük), az milyen hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Keletkeztet-e ez tájékoztatási kötelezettséget, és ha igen, milyen eljárási cselekménnyel?
Részlet a válaszából: […] ...keretében történő adatváltozás történt, melyet a hiánypótlás leírásában vagy külön nyilatkozatban is rögzíthet az ajánlattevő.Az EKR alábbi eljárási cselekménye nem erre az esetre alkalmazandó, hanem kifejezetten a jogutód szervezet beemelésére az ajánlatba,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerint történik.A keretmegállapodásos eljárások esetében – amennyiben a megállapodásokat a korábban hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján kötötték meg – a verseny újranyitásának is a korábbi közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdésében, az az egyéb okból történő eredménytelenné nyilvánítás, illetve hogy az összegezés megküldését követő lehetőségekre nem a visszalépés szabályai az irányadók.A Kbt. 53. §-ának (1)-(7) bekezdései a kérdéskör vonatkozásában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Az új Kbt. azonban az alábbi választható kizáró okokat rögzíti, mely már az új törvény hatálya alatt történt szerződésszegésekre is alkalmazandó, tekintettel arra, hogy a törvény hatálybalépése az alábbi, szerződésszegéssel kapcsolatos szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége lenne bármilyen módon a 80. § ellenére információt nyilvánosságra hozni. A 69. § alapján a vitatott ajánlati elemekre történő rákérdezés is összhangban kell, hogy álljon az üzleti titokra vonatkozó szabályokkal.A közbeszerzési törvény 69...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Eredményhirdetés mellőzése

Kérdés: Megteheti az ajánlatkérő, hogy nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] ...a megismerhető adatok, információk körét a Kbt.-nek megfelelően. Mivel az üzleti titok szabályt a nyilvános és közérdekű szerződésekre vonatkozó kötelezettséggel együtt kell értékelni, az eset mondanivalója, hogy egyedi körülményektől függően a referenciák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...– így különösen a technológiai eljárásokra, a műszakimegoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikaimódszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést,amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...az adózásról, a környezetvédelemről, valamint köteles előírni,hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozóolyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződésteljesítése során meg kell felelni.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
2
3