Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Hiánypótlás nem létező minisztérium tárgyában

Kérdés: Hogyan kell eljárni, ha az ajánlatkérő egy már nem létező minisztérium nevét akarja belekényszeríteni az EEKD-ba, pedig már nem az a neve? Javítsam ki a rossz névre? Ennek semmi értelmét nem látom.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés valóban felmerülhet, hiszen amennyiben az egységes európai közbeszerzési dokumentum hivatkozik olyan ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisra, mely adatbázis fenntartója változott, és ezt az ajánlatkérő nem követi, vagy esetleg úgy gondolja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] ...teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és-az ajánlatkérő nem kérheti az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU Rendelete (2014. július 23.), az ún. eIDAS Rendelet tartalmazza. Az időbélyeg definíciója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.