Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesaz ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal valóteljesítésétől számított legkésőbb harminc – az Európai Unióból származóforrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan -napon belül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Jogosultság nemzeti elbánásra

Kérdés: Kiket kell nemzeti elbánásban részesítenie a hazai ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint az Európai Unióbanletelepedett ajánlattevők és közösségi áruk számára nemzeti elbánást kellnyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedettajánlattevők és nem közösségi áruk számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendészeti célokra szánt áruk – fegyverek, lőszerek, hadianyagok – beszerzése, illetőleg szolgáltatások megrendelése, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével; nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] ...csak korlátozott számú szervezet [személy] jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel, kivéve ha a Kbt. ettől eltérő előírást tartalmaz – a Kbt. a különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Társulási megállapodás hatálya

Kérdés: A régi Kbt. január 1-jei módosítása óta már nem preferálhatók a Magyarországon bejegyzett vállalkozók. A jelenleg érvényes Kbt. 53. §-a szerint viszont kizárhatók az eljárásból azok a pályázók, amelyek országával nincs erre megállapodás. Ez azonos az EU-tagokkal? A megállapodás a Társulási Megállapodás 1994-es országaira vagy a most belépő tagállamokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség az új Kbt.-ben megtalálható. A Kbt. 19. §-a kimondja, hogy az ilyen nemzetközi szerződésekről a külügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és az igazságügyi miniszter tájékoztatót ad ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
6
7