GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az ajánlatkérő számára a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések megsértése, amiből kifolyólag e körülményt köteles lett volna jelezni a Gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...a projekt értéke dobta meg, így alakulhatott ki az 5 milliós bírságösszeg.A kérdező utal a C-263/19. számú, ún. T-Systems ügyben hozott európai bírósági döntésre, melyben valóban elismeri a jogorvoslati fórum, hogy van lehetőség közösen bírságot kiszabni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy– az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult, vagy az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki:– a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott -, véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult– a kormányzati ellenőrzési szerv, továbbá– az európai támogatásokat auditáló szerv is.A Kbt. 140. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a határidőket, melynek hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;– a Gazdasági Versenyhivatal;– a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv;– az állami vagyon felügyeletéért felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet;– a Gazdasági Versenyhivatal;– a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközitámogatások ellenőrzésére kijelölt szerv;– az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...melynek értelmében újravisszaáll a korábbi b) pont, mely az egy ajánlattevővel történő szerződéskötéstis az egybeszámítás feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:"A becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] Az érdeklődő, azaz a kérdező már ajánlattevőnek számít attóla pillanattól, amikor a dokumentációba betekint, vagy azt átveszi, vagykiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez,tekintettel az ajánlattevőre vonatkozó, 2010. szeptember 15-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon – aKözbeszerzések Tanácsán keresztül – kell megküldenie az Európai KözösségekHivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az azajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2