Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...a projekt értéke dobta meg, így alakulhatott ki az 5 milliós bírságösszeg.A kérdező utal a C-263/19. számú, ún. T-Systems ügyben hozott európai bírósági döntésre, melyben valóban elismeri a jogorvoslati fórum, hogy van lehetőség közösen bírságot kiszabni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Rendezett munkaügyi kapcsolat

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított, és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.Az Áht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...új kizáró ok, amelynek elsősorban a második részjdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...részvétel – ideértvebűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés,vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az Európai Közösségek pénzügyiérdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes jogaszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Tanácsi tájékoztató figyelembevétele külföldi erőforrás esetén

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...részvétel- ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés,vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az Európai Közösségek pénzügyiérdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes jogaszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Igazolási kötelezettség 2007. január 1-je előtt

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja csak 2007. január 1-jén lép hatályba, addig nem szükséges például közjegyző előtt tett nyilatkozatban igazolni a kizáró okok fenn nem állását? Röviden: a 60. § (1) bekezdése melyik alpontokig terjed ki, ehhez képest mit kell 2007. január 1-jéig igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...részvétel- ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés,vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az Európai Közösségek pénzügyiérdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes jogaszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Igazolási mód értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
Részlet a válaszából: […] ...részvétel- ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés,vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyiérdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes jogaszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.