Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntési szabadsága, hogy megállapítja a hamis adatszolgáltatást. Az ún. ESA-projekt ügyben (C 387/14) az Európai Unió Bírósága hasonló következtetésre jutott a szándékosság és az elvárható gondosság vagylagos jellegével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...annak kibocsátására, úgy mentesül a jogkövetkezmények alól. Ugyanis valóban megvan annak a kockázata, hogy az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban lenyilatkozza a referencia rendelkezésre állását, majd utólag kiderül, hogy mégsem képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ajánlati elemnek, melyet a Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján ne lehetne hiánypótlás keretében korrigálni.Ehhez képest az Európai Bíróság a C-387/14. sz. Ügyben ezzel ellentétes álláspontra jutott. A jogorvoslati fórum hangsúlyozza, hogy "az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.Az egységes európai közbeszerzési dokumentum II. rész C. pontja előírja más szervezet kapacitásainak igénybevételére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban ma már megengedőbb az álláspont. Minden fél érdeke, hogy az ajánlat érvényes legyen, és esetünkben – különösen ha az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott a projekt – a nem teljesen egyértelmű hiánypótlási felhívást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet a válaszából: […] ...magatartást a másik fél részéről, amikor bevonásra kerül alvállalkozóként. A témát illetően az egyik legérdekesebb döntés az Európai Bíróság részéről született Fabricom-ítélet, melyet a következőkben ismertetünk."Az Európai Bíróság eseti döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés tárgyának, illetve tárgyainak jellege nem teszi lehetővé. Ilyeneset lehet például, ha az informatikai beszerzéshez bzemelési és képzésifeladatok is kapcsolódnak, vagy az, amikor az ajánlatkérő egy összetettbeszerzési igényt kíván megvalósítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] ...afelhívásban nem szerepel hivatkozásként, ezt az ajánlattevőnek el kellfogadnia. Ha azonban az ajánlatkérő például utólag mégis EU-s forráselköltésére kívánja elszámolni a pályázott összeget, az elszámoláskor feltűnik,hogy a projekt közbeszerzési tervében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlattevőneka szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatottközbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan – napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.