Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntési szabadsága, hogy megállapítja a hamis adatszolgáltatást. Az ún. ESA-projekt ügyben (C 387/14) az Európai Unió Bírósága hasonló következtetésre jutott a szándékosság és az elvárható gondosság vagylagos jellegével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...de csak abban az esetben, ha egyéb módon a közbeszerzési eljárás elő­készítésében nem vett részt a tervező.Két releváns, Európai Bíróság által hozott ítélet irány­adó a témában, melyek mindegyike vagy az ajánlattevők között fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...melynek értelmében újravisszaáll a korábbi b) pont, mely az egy ajánlattevővel történő szerződéskötéstis az egybeszámítás feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:"A becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által

Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. két lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevőszámára az alkalmasságban más jogi személy "segíteni tudjon". Az első esetbenalvállalkozóként, a második esetben erőforrást nyújtó szervezetként kerülhetmegjelölésre – esetünkben – a referenciát nyújtó cég.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...éssportszolgáltatásokra, továbbá hideg élelmiszerekre és főzési alapanyagokra,továbbá nincs ilyen kötelezettség a 2011-es magyar EU-elnökséggel összefüggőbeszerzésekre sem.Az egybeszámítási szabály kapcsán fontos változás, hogy mígkorábban a 40. §-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Alvállalkozó a Kbt. 253. §-a értelmezésében

Kérdés: A megrendelő él a Kbt. 253. §-ában biztosított lehetőségével, tehát kizárja az 1 Mrd Ft nettó árbevételt elérő cégeket az eljárásból mint ajánlattevőket. Ebben az esetben egy 1 Mrd Ft nettó árbevétel alatti cégnek lehet-e olyan 10 százalék feletti alvállalkozója, amelynek a nettó árbevétele 1 Mrd Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...akétszázmillió forintot;– az ajánlatkérő a fenti első bekezdésnek megfelelőenfenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióbanletelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri elaz éves nettó egymilliárd forintot;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

"Kartellezés" mint kizáró ok

Kérdés: A kartelezéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy azok a cégek, amelyek emiatt büntetést kaptak, indulhatnak-e közbeszerzési pályázaton, vagy ez a kizáró okok közé tartozik? (Melyik paragrafus írja le ezt?) Illetve a kiírás támadható-e valamilyen formában, ha ezt a törvényi hivatkozást nem tartalmazza (a kizáró okok között)?
Részlet a válaszából: […] ...nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapítottjogszabálysértést követett el;– a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozószerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...(felhívásban).Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő aKözbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másiktagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtjabe, az igazolás kizárólag a 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2