Öntisztázás

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnek abban igaza van, hogy az Európai Bíróság döntését kötelesek az ajánlatkérők figyelembe venni döntésük meghozatalakor a közbeszerzésben. Az irányelvek implementálása során ugyanakkor a tagállamoknak szabadságuk van az öntisztázás rendszerének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint.Az Európai Unió Bíróságának C-376/21. számú döntése részben kitér erre a jogkérdésre.Eszerint: "(...) a 2004/18/EK irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt – nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem teszi lehetővé az alvállalkozói szerződések bekérését, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntésére, melynek nyomán a fentiekben hivatkozott 65. § (7) bekezdést is szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...köteles elfogadni a Hatóság döntését. Az öntisztázás módja, hogy a jogerős hatósági határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani. A Közbeszerzési Hatóság egyben közzéteszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...de csak abban az esetben, ha egyéb módon a közbeszerzési eljárás elő­készítésében nem vett részt a tervező.Két releváns, Európai Bíróság által hozott ítélet irány­adó a témában, melyek mindegyike vagy az ajánlattevők között fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...az a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg – a)-b) pontok.A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónakmegfelelő forintösszeg.A (2) bekezdés a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.