Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési műszakileírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történőmeghatározása esetén – az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak,európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban rendelkezniekell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségétbiztosítja-e, és milyen körben. Az Európai Unióból származó forrásbóltámogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalábbegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a közbeszerzési törvény egyik neuralgikus pontjáravonatkozik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése is apénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben. Látni kell ezzel kapcsolatban azt, hogy ezek a rendelkezéseka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségétbiztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származóforrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében azajánlatkérő legalább egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlattevőneka szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatottközbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan – napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...– jogerős bírósági ítéletben megállapítottjogszabálysértést követett el;– az 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az EurópaiKözösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebbenmeghozott – jogerős és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az előző bekezdésszerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni – a KözbeszerzésekTanácsán keresztül – az Európai Bizottságot.Előfordulhat az is, hogy az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.