Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntési szabadsága, hogy megállapítja a hamis adatszolgáltatást. Az ún. ESA-projekt ügyben (C 387/14) az Európai Unió Bírósága hasonló következtetésre jutott a szándékosság és az elvárható gondosság vagylagos jellegével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...annak kibocsátására, úgy mentesül a jogkövetkezmények alól. Ugyanis valóban megvan annak a kockázata, hogy az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban lenyilatkozza a referencia rendelkezésre állását, majd utólag kiderül, hogy mégsem képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése

Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében az olyan szervezet között, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül. A továbbiakban "a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;– ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban ma már megengedőbb az álláspont. Minden fél érdeke, hogy az ajánlat érvényes legyen, és esetünkben – különösen ha az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott a projekt – a nem teljesen egyértelmű hiánypótlási felhívást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.