Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...melyet a teljes szerződés értékét alapul véve szükséges kiszámítani. Véleményünk szerint ez a megoldás nincs összhangban az Európai Unió Bíróságának C. 406/14. számú ítéletével.Az Európai Bíróság az ilyen százalékos korlátozást az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban ma már megengedőbb az álláspont. Minden fél érdeke, hogy az ajánlat érvényes legyen, és esetünkben – különösen ha az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott a projekt – a nem teljesen egyértelmű hiánypótlási felhívást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor nagyon sok egyéb szempontot felvonultató indokolásból az alábbiak szerint közlünk részleteket, és kommentáljuk is azokat.Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a kapcsolódó bírósági gyakorlat értelmében a műszaki-gazdasági funkcionális egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely esetekben kell több szerződést egy közbeszerzés körébe tartozónak tekinteni, és ezért értéküket egybeszámítani. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követeli meg, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Alvállalkozó a Kbt. 253. §-a értelmezésében

Kérdés: A megrendelő él a Kbt. 253. §-ában biztosított lehetőségével, tehát kizárja az 1 Mrd Ft nettó árbevételt elérő cégeket az eljárásból mint ajánlattevőket. Ebben az esetben egy 1 Mrd Ft nettó árbevétel alatti cégnek lehet-e olyan 10 százalék feletti alvállalkozója, amelynek a nettó árbevétele 1 Mrd Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...akétszázmillió forintot;– az ajánlatkérő a fenti első bekezdésnek megfelelőenfenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióbanletelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri elaz éves nettó egymilliárd forintot;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Árbevétel évének figyelembevétele részvételi jog fenntartásánál

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)
Részlet a válaszából: […] ...forintot;– az ajánlatkérő a fenti, első bekezdésnek megfelelőenfenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióbanletelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri elaz éves nettó egymilliárd forintot;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási éshasználati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszakiengedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátjaki;– európai szabvány a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.