Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően.Amennyiben az ajánlattevő bizonytalan abban, hogy az előszerződésen kívül más formát is választhat-e, érdemes elolvasni az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntését (Ostas celtnieks), mely közvetlen hatással volt arra, hogy hazánkban ne csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...képezik az alapját a műszaki leírásnak.A kormányrendelet 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – az ajánlatkérő választása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntési szabadsága, hogy megállapítja a hamis adatszolgáltatást. Az ún. ESA-projekt ügyben (C 387/14) az Európai Unió Bírósága hasonló következtetésre jutott a szándékosság és az elvárható gondosság vagylagos jellegével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.A módosításra hatással lehet, hogy az Európai Unió Bírósága 2016-ban a C-406/14. Wrocław – Miasto na prawach powiatu és a Minister Infrastruktury i Rozwoju ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához – a)-h) pontok.Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Külföldi honlap fordításának benyújtása

Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?
Részlet a válaszából: […] ...fordítottak le.A Kbt. hivatkozott 69. §-ának (11) bekezdése értelmében nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban az ajánlatkérő – fő szabály szerint – csak akkor köteles alkalmassági követelményt előírni, ha az eljárás európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország határán átnyúló projekttel kapcsolatos.Egyéb eljárásokban – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely esetekben kell több szerződést egy közbeszerzés körébe tartozónak tekinteni, és ezért értéküket egybeszámítani. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követeli meg, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...– új Rendelet 21. § (1)–(3) bekezdés.A hirdetmények tartalmát az új Rendelet mellékleteitartalmazzák, amely hirdetményt az Európai Unió Kiadóhivatalának az ajánlatkérőközvetlenül küld meg. Erre ugyan ez idáig nem volt példa, hiszen mindig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségétbiztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származóforrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében azajánlatkérő legalább egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2