Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, hogy ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon merült-e fel a probléma, ezért az alábbiakban mindkét esetet bemutatjuk. A jogosultságok kiosztásával kapcsolatban a www.nekszt.hu/tamogatas menüponton található felhasználói kézikönyvet vettük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Esélyegyenlőség – mérlegigény

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételekmértékét írja elő, mint zsinórmértéket az ajánlatkérő számára az alkalmasságikritériumok meghatározása során.A 69. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a 66. és a67. §-ban foglaltak közül egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] A szerződés üzleti titkot nem tartalmazó elemeit azajánlatkérő köteles nyilvánossá tenni. Ez főszabályként a szerződés teljestartalmát jelenti, és kivételesen lehetnek olyan részek, amelyeket nem kellközzétenni, függően attól, hogy ajánlattevő jelölt-e meg ajánlatában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.