GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Dokumentáció és ajánlat átvétele

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció eljuttatására vonatkozóan általános értelemben a hirdetmény tartalmának kell tájékoztatnia.A Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: a dokumentáció és a kiegészítő iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] Az eltérés kezelésének két útja van. Vagy a felhívás módosítása, vagy a dokumentáció módosítása. A felhívás módosítása csak újabb, az eredeti felhívást módosító felhívás közzétételével történhet a Kbt. 42-43. §-ai szerint.A 42. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattevők száma tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. az alábbiak értelmében tárgyalásos eljárás esetébenlegalább hármas keretszám meghatározását teszi kötelezővé. Az alábbi,hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó 98. § is hasonlóanszabályoz.A Kbt. 90. §-ának (3) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tárgyalásos eljárás esetében engedélyezi egyedül azeljárás során az ajánlattevők számának fokozatos csökkentését a következőkszerint: többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkalaz ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
1
2