Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Bankgarancia benyújtásának határideje

Kérdés: A bankgaranciát meddig lehet/kell benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó szabályokat a Kbt. 59. §-ának (1) és (2)bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Visszalépés ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattételi határidő még nem járt le, azajánlattevő nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván ajánlatot tenni, korábbi ajánlatátvisszavonja. Ebben az esetben is dokumentummegőrzési kötelezettsége van azajánlatkérőnek, de az ajánlattevő legutolsó nyilatkozatát alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlati biztosíték szabályait a következőképpentartalmazza.A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet azajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhezszükséges engedélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlati biztosíték mértéke részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték mértékének a beszerzés értékéhez,kockázatához, az ajánlatkérő ajánlattételhez fűződő érdekéhez kell igazodnia.Mivel célja, hogy az ajánlattevők érvényes ajánlatokkal valóban részt vegyeneka versenyben, egységes megállapítása jogszerű.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Ajánlati biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Jelen – kérdésben szereplő felhívásban meghatározott -biztosíték nem egyezik meg a Kbt. 59. §-ában tárgyalt ajánlati biztosítékkal,és így az ajánlattételi határidőig nem kell ezt az ajánlattevőnek biztosítaniaaz ajánlatkérő részére, az csupán az ajánlat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
2