Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok a hatályos Kbt.-ben az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet ugyan már nincs hatályban, de tartalmilag fontos, hiszen szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése vonatkozásában az alábbiakra kell az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek figyelemmel lennie – tekintettel a 2013. július 1-jén hatályba lépett változásokra.Az alábbiak nem érintik az építési beruházásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Ajánlati biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
2