Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] Az eltérés kezelésének két útja van. Vagy a felhívás módosítása, vagy a dokumentáció módosítása. A felhívás módosítása csak újabb, az eredeti felhívást módosító felhívás közzétételével történhet a Kbt. 42-43. §-ai szerint.A 42. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2013. július 1-jétől lépett hatályba az alábbi szabály.A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazása eseténindokolni köteles az eljárásfajta alkalmazását, illetve az alkalmazás okát,melyet az ajánlati/részvételi felhívás hirdetménymintájának IV.1 pontjában kellmegtenni a Kbt. alábbi szabálya alapján. A törvény 136....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okokkal kapcsolatos igazolás gyorsított meghívásos eljárásnál

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Igen, jól értelmezik. A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdésevalóban azt mondja ki, hogy gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnekelegendő "egyszerű", azaz nem közjegyzői nyilatkozatot tennie arról, hogy nemesik a kizáró okok hatálya alá, és a köztartozásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételesen és csakabban az esetben folytatható le, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Azeljárás választásának jogszerűségét a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökeellenőrzi minden esetben. A kérdésben szereplő rövid idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Gyorsított eljárás alkalmazása

Kérdés: A Kbt. előírásai szerint lehetséges-e gyorsított eljárás alkalmazása közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meglehetősen szűk körben ugyan, de lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél gyorsított eljárást alkalmazzon.A Kbt. 136. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.