Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] A bontásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a határozza meg az alábbiak szerint:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ajánlattevők száma tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. az alábbiak értelmében tárgyalásos eljárás esetébenlegalább hármas keretszám meghatározását teszi kötelezővé. Az alábbi,hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó 98. § is hasonlóanszabályoz.A Kbt. 90. §-ának (3) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […]  Az alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni. Korlátja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] 2010. június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi határidőletelte hasonlóképpen azzal a következménnyel jár, mintha például nyílteljárásban az ajánlattevő késve adta volna be ajánlatát. Amennyiben tárgyalásoseljárásban példának okáért az ajánlattevő több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tárgyalásos eljárás esetében engedélyezi egyedül azeljárás során az ajánlattevők számának fokozatos csökkentését a következőkszerint: többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkalaz ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
2