Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem adják meg azt a határidőt, amelyen belül az ajánlatkérőnek válaszolnia kell. A határidők arra az esetre vonatkoznak, ha az ajánlati vagy részvételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb kell megadni a választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)-(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.