13 talált cikk a beruházás , támogatás , közbeszerzési törvény , ajánlat , KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?

Kérdés: Kérdésünk a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. §-a szerinti egybeszámítási szabályok helyes alkalmazására vonatkozik, összefüggésben az önkormányzatok éves összesített közbeszerzési terve (továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítésével. Egy község önkormányzata az Új Széchenyi Terv pályázata keretében pályázati forrást nyert el kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyú projekt megvalósítására. A pályázatot a község önkormányzata egy megyei jogú város önkormányzatával és egy nonprofit gazdasági társasággal kötött konzorciumi megállapodás alapján nyújtotta be. A Kbt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a konzorciumi együttműködési megállapodás rögzíti, hogy a község önkormányzata meghatalmazást kap a konzorcium többi tagjától a projekt megvalósításával összefüggő, szükséges közbeszerzési eljárások ajánlatkérőként történő lebonyolítására. A nonprofit közreműködő szervezet és a község önkormányzata által 2012 januárjában aláírt támogatási szerződésben foglaltak értelmében a Közreműködő Szervezet a projekt teljes megvalósítása során a község önkormányzatával mint kedvezményezettel áll kapcsolatban, a község önkormányzata készíti el az előírásoknak megfelelő elszámolásokat, rajta keresztül történnek a részben utófinanszírozással, részben szállítói finanszírozással érintett kifizetések, és a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolításának teljes felelőssége is a község önkormányzatát terheli. A projekt megvalósításához a község önkormányzata, valamint a megyei jogú város önkormányzata biztosítja a pályázati forrás kiegészítéseként a szükséges önrészt a 2012. évi és a 2013. évi költségvetése terhére, míg a konzorciumban részt vevő harmadik fél semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállal. Rövid időn belül meg kell határozni és elő kell készíteni a közbeszerzési eljárásokat – lévén hogy önkormányzatokról van szó – a közbeszerzési terveik összeállításával párhuzamosan, azonban az egybeszámítási szabályok jelentős módosulása miatt számos kérdés merül fel esetünkben, mivel a Kbt. nem rendelkezik a becsült érték meghatározásáról arra vonatkozóan, ha több ajánlatkérő közösen valósít meg egy közbeszerzést. Véleményünk szerint esetünk "speciális", mivel nem arról van szó, hogy költséghatékonyságot szem előtt tartva a két önkormányzat egy közbeszerzési eljárást bonyolít le, például: papír, írószer beszerzésére azzal a céllal, hogy minél kedvezőbb áron és feltételekkel tudjon szerződést kötni az eljárás lefolytatása költségeinek mérséklése mellett, hiszen itt egy, a megyei várost és a községet összekötő 6 km hosszú kerékpárút kiépítése valósul meg közigazgatási területüket érintő költségmegosztással az önrészek vonatkozásában, továbbá a projekt megvalósításához az elnyert pályázati forrás miatt előírt szolgáltatásokat kell igénybe venni, mint például: könyvvizsgálat, műszaki ellenőri tevékenység, nyilvánosság biztosítása, projektmenedzseri tevékenység ellátása és szemléletformálás, melyek nem értelmezhetők életszerűen külön-külön a két önkormányzat vonatkozásában, mivel mindegyik a konkrét megvalósítandó kerékpárút kiépítéséhez, mint egy egységet képező beruházáshoz kapcsolódik. A kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződéseket a két önkormányzat fele-fele arányban, a projektmenedzseri tevékenység költségét csak a község önkormányzata finanszírozza az önrészek vonatkozásában. Az új egybeszámítási szabály szerint a hasonló szolgáltatások megrendeléseire irányuló szerződések becsült értékét egybe kell számítani, ha beszerzési igényük egy időben merül fel. Tekintettel arra, hogy az idő rövidsége miatt minél előbb meg kell határoznunk a projekthez kapcsolódó közbeszerzéseket, ezért figyelemmel a Kbt. 33. §-ában foglaltakra, mely szerint a közbeszerzési tervet továbbra is egy évre kell elkészíteni – jobb híján –, egy költségvetési évet veszünk alapul az egybeszámítási szabályok érvényesítése során az "egy időben felmerülés" értelmezéseként. A kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyában szükséges építési beruházással összefüggésben az egybeszámítási szabályok értelmezése nem okoz gondot, hiszen az ugyanazon építési beruházások megvalósítására irányuló szerződések becsült értékét kell egybeszámítani. Esetünkben ehhez a konkrét építési beruházáshoz kapcsolódó más szerződés nem merül fel.
Kérdésünk az, hogy az egybeszámítási szabályokat milyen módon alkalmazzuk helyesen azon szolgáltatásmegrendelések vonatkozásában, amelyeket a két önkormányzat közösen finanszíroz az önrészek tekintetében, hiszen a megyei jogú város önkormányzata költségvetésében ezek a tételek átadott pénzeszközként jelennek meg a költségvetési rendeletében, míg a község önkormányzata költségvetésében átvett pénzeszközökként, a község önkormányzata által biztosított önrészek mellett. Gyakorlatilag minden, a projekthez kapcsolódó szerződés költségvonzatát a község önkormányzata fizeti? Tekintettel arra, hogy mind a két önkormányzatnak saját közbeszerzési tervet kell készítenie saját beszerzései vonatkozásában, ezek összeállítása során mindegyiknek a projekttel érintett szolgáltatások területén a saját költségvetésében vállalt önrész összegével kell kalkulálnia, mint becsült érték, és meghatároznia, hogy szükséges-e a konkrét szolgáltatások vonatkozásában közbeszerzési eljárást lebonyolítani, vagy sem? (Az érintett szolgáltatások vonatkozásában a tényleges becsült érték nem azonos a két önkormányzat költségvetésében szereplő összegekkel.) Ha a projekttel érintett szolgáltatások vonatkozásában az egyik önkormányzatnál nem, míg a másiknál kellene közbeszerzést megvalósítani, annak kiírására sor kerül, ha a külön-külön elvégzett vizsgálat a két önkormányzat vonatkozásában azt eredményezi, hogy esetleg más-más eljárásrendben kellene adott szolgáltatásra vonatkozóan közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor a "magasabb" eljárásrendben kerül kiírásra a közbeszerzési eljárás, ezzel a módszerrel talán nem követnénk el "túl nagy hibát" az egybeszámítási szabályok érvényesítése során. Más megoldás lehetne, ha csak a község önkormányzata beszerzései vonatkozásában vennénk figyelembe a projekttel összefüggő szolgáltatások "teljes" becsült értékét (mivel a megyei jogú város átadja az általa vállalt önrészek összegét), és így számítanánk ki, hogy mely területeken kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. További kérdéseket vet fel, hogy a konzorciumban részt vevő nonprofit gazdasági társaság beszerzéseit is figyelembe kell-e venni (és milyen számítási metodikát használva) az egybeszámítási szabályok alkalmazása vonatkozásában, hiszen a társaság a közbeszerzési terve összeállításakor a projekttel összefüggő szolgáltatások teljes vagy "részleges" becsült értékével nem kalkulál a beszerzései megállapítása során, hiszen anyagi kötelezettségvállalása ezek vonatkozásában nem áll fenn.

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?

Kérdés: Településünkön sok őstermelő nyert pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére és gépbeszerzésre. Az építési beruházások és gépbeszerzések értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-ában feltüntetett értékhatárokat, valamint a beruházás/beszerzés több mint 75 százalékban állami/uniós forrásból valósul meg, azonban az őstermelő nem szerepel a törvény 22. §-ában. Kérdésem, hogy az őstermelők ez esetben ajánlatkérőknek számítanak-e, illetve a beszerzések közbeszerzés-kötelesek-e?

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?